Biztonsági gyártási műszaki előírások a cianidhalom-leaching arany extrakciós folyamatához

1. Bevezetés

A cianidhalom -kioldási aranykivonási eljárást széles körben alkalmazzák az aranybányászatban az olyan előnyök miatt, mint az egyszerűség, az alacsony költség és az alacsony minőségű ércekhez való alkalmazhatóság. Mivel azonban a cianid egy erősen mérgező anyag, szigorú biztonsági gyártási műszaki előírásokat kell betartani a személyzet, a környezet biztonsága és a termelési folyamat normál működésének biztosítása érdekében. A "Cianidhalom-kioldási aranykivonási eljárás biztonsági gyártási műszaki előírásai" (YS/T 3019 - 2013) 2014. március 1-jén került bevezetésre, amely egyértelmű iránymutatásokat tartalmaz a folyamat gyártására és helyszíni tesztelésére vonatkozóan.

2. A biztonsági gyártás alapvető követelményei

2.1 Helyszín kiválasztása és elrendezése

• Geológiai adottságok : A ciánhalom kioldásának helyszínét stabil, jó geológiai adottságú talajon kell kiválasztani. Kerülje a földcsuszamlásoknak, sárlavináknak és áradásoknak kitett területeket. Előzetesen geológiai felméréseket kell végezni a helyszín stabilitásának felmérése érdekében.

• Távolság az érzékeny területektől : A kimosási helyszínnek megfelelő távolságra kell lennie a lakóövezetektől, vízforrásoktól és más érzékeny területektől. A konkrét távolsági követelményeknek meg kell felelniük a vonatkozó környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak. Például legalább [X] méterre kell lennie a lakóövezetektől, hogy megakadályozza a mérgező gázok és folyadékok szivárgásának a lakosokra gyakorolt ​​hatását.

• Elrendezés : A kioldóhely elrendezésének ésszerűnek kell lennie. Az ércfelhalmozásra, az oldatkeringetésre, az arany kinyerésére és a hulladék ártalmatlanítására szolgáló területeket egyértelműen el kell különíteni. Megfelelő helyet kell fenntartani a berendezések telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához. Biztonsági átjárókat és vészkiürítési útvonalakat kell kialakítani a személyzet zökkenőmentes evakuálásának biztosítása érdekében vészhelyzet esetén.

2.2 Berendezések és létesítmények biztonsága

• Szivárgásgátló berendezések : Az érchalom alját és környékét megbízható szivárgásgátló berendezésekkel kell ellátni, hogy megakadályozzák a cianidtartalmú oldatok talajba és talajvízbe történő szivárgását. Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) geomembránok vagy más kiváló minőségű szivárgásgátló anyagok használhatók. A szivárgásgátló réteget rendszeresen ellenőrizni kell az esetleges sérülések vagy szivárgások szempontjából.

• Folyékony tároló és szállító berendezések : A cianidot tartalmazó oldatok tárolására és szállítására szolgáló tartályokat, csővezetékeket és szivattyúkat korrózióálló anyagokból kell készíteni. Rendszeres ellenőrzéseket kell végezni a korrózió, a szivárgás és egyéb potenciális biztonsági veszélyek ellenőrzése érdekében. Minden folyadéktároló és -szállító berendezést túlfolyásgátló berendezésekkel és vészleállító szelepekkel kell felszerelni.

• Szellőző- és elszívórendszerek : Azokon a területeken, ahol cianidot tartalmazó műveleteket végeznek, hatékony szellőző- és elszívórendszereket kell felszerelni a mérgező gázok hígításának és eltávolításának biztosítása érdekében. A szellőzés mennyiségének és a kipufogógáz sebességének meg kell felelnie a vonatkozó szabványok követelményeinek a biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében.

2.3 Biztonságirányítási rendszer

• Biztonsági előírások létrehozása : A bányászati ​​vállalatoknak a cianidhalom kioldási folyamatára vonatkozó biztonsági előírások és üzemeltetési eljárások teljes körű készletét kell létrehozniuk. Ezeknek az előírásoknak a termelés minden aspektusára ki kell terjedniük, beleértve a berendezések üzemeltetését, karbantartását, a cianidkezelést és a vészhelyzeti reagálást.

• Alkalmazottak képzése : A cianid-halom kioldási folyamatában részt vevő összes alkalmazottnak rendszeres biztonsági képzésben kell részesülnie. A képzés tartalmának tartalmaznia kell a cianid tulajdonságait és veszélyeit, a biztonságos üzemeltetési módszereket, a vészhelyzeti reagálási eljárásokat és a személyi védőfelszerelések használatát. Az alkalmazottakat a munkavégzés megkezdése előtt ki kell képezni és képesíteni kell.

• Biztonsági ellenőrzés és ellenőrzés : A gyártási folyamat során rendszeres biztonsági ellenőrzéseket és ellenőrzéseket kell végezni. Az ellenőrzési tételek közé tartozik a cianid koncentrációja a levegőben és az oldatban, a szivárgásgátló berendezések integritása és a berendezések üzemállapota. Az ellenőrzési feljegyzéseket meg kell őrizni későbbi hivatkozás céljából, és minden feltárt biztonsági kockázatot időben el kell távolítani.

3. Működési műszaki előírások

3.1 Érc előkezelés

• Zúzás és granulálás : A legtöbb ércet megfelelő szemcseméretre kell zúzni a halom kioldása előtt. Általában a szemcseméretet 25.4 mm-re vagy finomabbra kell zúzni, hogy az ércben lévő arany szabaddá váljon, és javuljon az arany kinyerési aránya. Rossz áteresztőképességű és magas agyagtartalmú ércek esetén granulációs technológia alkalmazható. A granulálás során megfelelő mennyiségű meszet kell hozzáadni az érc pH-értékének 9.5 és 10.5 közötti értékre állításához. Ugyanakkor a nátrium-cianid koncentrációját a granulálási folyamatban az érc tulajdonságainak megfelelően kell szabályozni, általában körülbelül 60-150 gramm/tonna aranyérc között. A pelletek teljes nedvességtartalma általában nem haladhatja meg a 30%-ot, hogy elkerüljük a pelletek lazaságát és lágyulását. A kikeményedési időnek több mint 72 órának kell lennie. Pelletizálás közben eső esetén a pelleteket le kell takarni az aranyveszteség elkerülése érdekében.

• Az előkezelt érc minőségellenőrzése : Az előkezelt érc minőségét szigorúan ellenőrizni kell. Rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a szemcseméret, a pH-érték és egyéb mutatók megfeleljenek a halom kioldási folyamatának követelményeinek. Csak minősített előkezelt érc használható a halomépítéshez.

3.2 Halomépítés

• Helyszín előkészítése : A halomépítés előtt a területet meg kell tisztítani és ki kell egyenlíteni. A talajnak 3-5%-os lejtését kell kialakítani a kimosódásos oldatok elvezetésének megkönnyítése érdekében. A kiegyenlítés után szivárgásgátló kezelést kell végezni a területen. A tömörített alapra körülbelül 0.5 m vastag párnaréteget lehet fektetni, majd nátrium- karbonát oldattal permetezni a szivárgásgátló teljesítmény fokozása érdekében.

• Halom magassága és alakja : Az érchalom kezdeti magassága nem lehet túl magas, lehetőleg 3-4 méter. Ahogy a kioldódási sebesség stabilizálódik, az érchalom magassága megfelelően növelhető. Az érchalom alakját úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a jó oldateloszlást és a gázáteresztő képességet. Általában kúpos vagy lépcsős alakú érchalmot használnak.

• Környezetvédelem : A kimosóhely köré árvízvédelmi árkokat kell létesíteni, hogy megakadályozzák az esővíz bejutását az érchalomba és a kimosóoldat felhígulását. Ugyanakkor védőkerítéseket kell felállítani az érchalom köré, hogy megakadályozzák az illetéktelen személyek belépését a veszélyes területre.

3.3 Permetezéses kilúgozás

• Permetlé koncentrációjának szabályozása : A nátrium-cianid koncentrációját a permetléoldatban a kioldódási szakasznak megfelelően kell beállítani. A kioldás kezdeti szakaszában az aranyérc összetett összetétele miatt a nátrium-cianid koncentrációja megfelelően növelhető. A csúcsidőszak után (amikor a kioldódási arany koncentrációja a legmagasabb) 0.08%-0.06%-ra csökkenthető. A későbbi szakaszban tovább csökkenthető 0.04%-0.02%-ra. A nátrium-cianid koncentrációja bármikor beállítható a permetlé aranykoncentrációjának megfelelően.

• Permetezési ciklus és intenzitás : A permetezési idő általában napi 7-8 óra, és legfeljebb 10 órán át tarthat (de a mennyiséget csökkenteni kell). Általában a „permetezés 1-es leállás 1” vagy a „permetezés 1-es leállás 2” permetezési mintát alkalmazzák. A permetezési idő nem lehet túl hosszú, hogy az érchalm oxigént lélegezzen, amikor nincs permetezés. A permetezés intenzitását 6-20 l/m²•h között kell szabályozni, és a maximum nem haladhatja meg a 25-30 l/m²•h értéket. Ha a permetezés intenzitása túl nagy, a terhes folyadék térfogata megnő, az aranykoncentráció hígul, és az aktív szén adszorpciós kapacitása is csökken.

3.4 Arany visszanyerése terhes folyadékból

• Gyakori arany-kinyerési módszerek : A cianidot tartalmazó, telített folyadékokból történő arany kinyerésének gyakori módszerei közé tartozik a szénadszorpció (például a szén-az-oszlopban módszer), a cink-cementálás (Merrill-Crowe módszer) és az oldószeres extrakció. Mindegyik módszernek megvannak a saját jellemzői és alkalmazási köre. Például a szén-az-oszlopban eljárásban a cianidos kimosóoldatot 15-25 gpm/ft² áramlási sebességgel felfelé pumpálják az oszlopokon keresztül, fluidizálva az aktív szénnel töltött ágyat (16 × 30 mesh) az arany adszorbeálása érdekében.

• Az aranykinyerő berendezések üzemeltetése és vezérlése : Az aranykinyerő berendezések üzemeltetését szigorúan az üzemeltetési eljárásoknak megfelelően kell végezni. A berendezések rendszeres ellenőrzését és karbantartását el kell végezni a normál működés biztosítása érdekében. Az olyan paramétereket, mint az aktív szén adszorpciós kapacitása, a cinkpor kicsapódási hatékonysága és az oldószer extrakciós sebessége, ellenőrizni és időben be kell állítani az aranykinyerési arány javítása érdekében.

3.5 Hulladékérc halom kezelése

• Hulladékérc-halmok fertőtlenítése : A kioldási folyamat befejezése után a hulladékérc-halmokat fertőtleníteni kell a maradék cianid toxicitásának csökkentése érdekében. Az általános fertőtlenítési módszerek közé tartozik az oxidálószerek, például a hidrogén-peroxid vagy a kalcium-hipoklorit használata. A fertőtlenítés idejét és adagolását a hulladékérc-halmok tényleges helyzete alapján kell meghatározni, hogy a maradék cianid-koncentráció megfeleljen a környezetvédelmi kibocsátási szabványoknak.

• Hulladékérc-halmok kirakodása és ártalmatlanítása : Fertőtlenítés után a hulladékérc-halmok kirakodhatók és megfelelően ártalmatlaníthatók. Az ártalmatlanítási módszernek meg kell felelnie a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. Például a hulladékérc felhasználható bányák feltöltésére, vagy kijelölt hulladéklerakóba szállítható ártalmatlanítás céljából.

4. Vészhelyzeti reagálási intézkedések

4.1 Vészhelyzeti terv létrehozása

A bányászati ​​vállalkozásoknak teljes vészhelyzeti intézkedési tervet kell készíteniük a cianidhalmok kilúgozási folyamatában bekövetkező lehetséges balesetekre, például cianidszivárgásra, tűzre és robbanásra. A vészhelyzeti tervnek tartalmaznia kell a katasztrófaelhárítási szervezeteket, az egyes tagok felelősségét, a katasztrófaelhárítási eljárásokat és a vészhelyzeti mentési intézkedéseket.

4.2 Sürgősségi mentési felszerelések és anyagok

Elegendő sürgősségi mentési felszerelést és anyagot kell előkészíteni, például gázálarcot, vegyi védőruházatot, elsősegélynyújtó készletet, cianid semlegesítő szereket és tűzoltó felszerelést. Ezeket a berendezéseket és anyagokat rendszeresen ellenőrizni és karbantartani kell, hogy biztosítsák vészhelyzetben történő normál használatukat.

4.3 Sürgősségi gyakorlatok

Rendszeres vészhelyzeti gyakorlatokat kell tartani az alkalmazottak vészhelyzeti reagálási képességeinek javítása érdekében. A gyakorlatok tartalmának ki kell terjednie a különféle lehetséges baleseti forgatókönyvekre, mint például a ciánszivárgási gyakorlatokra és a tűzoltó gyakorlatokra. A vészhelyzeti gyakorlatok révén az alkalmazottak megismerkedhetnek a vészhelyzeti reagálási eljárásokkal, és javíthatják a vészhelyzetek kezelési képességét.

5. Következtetés

A cianidos kupac kilúgozó arany extrakciós eljárás biztonságos előállítása nagy jelentőséggel bír. A biztonsági gyártástechnikai előírások szigorú betartásával, a biztonságirányítás megerősítésével és a tudományos üzemeltetési technikák bevezetésével a gyártási folyamat biztonsági kockázatai hatékonyan ellenőrizhetők. Ez nemcsak az alkalmazottak biztonságát és egészségét, valamint az ökológiai környezetet biztosítja, hanem elősegíti az aranybányászat fenntartható fejlődését is. A bányászati ​​vállalkozásoknak mindig szem előtt kell tartaniuk a biztonságot, és folyamatosan javítaniuk kell biztonsági termelési szintjüket a biztonságos és hatékony termelés céljának elérése érdekében.