Az aranybányák cianidációs kádkioldási módszerének alkalmazható hatóköre és folyamatárama

A cianidációs kádkioldási módszer alkalmazható hatóköre és folyamatárama aranybányákban Nátrium-cianid kádkioldási módszer bányákban Érc előkezelési kinyerés 1. kép

1. Bevezetés

A cianidos kádlúgozási módszer az aranybányászat fontos eljárása az ércek aranyának kinyerésére. Ennek a módszernek megvan a maga sajátos alkalmazási területe és egy sor jól meghatározott folyamatlépésből áll, amelyek kulcsszerepet játszanak az aranyforrások hatékony kinyerésében.

2. Alkalmazandó hatály

2.1 Érc szemcseméret-követelmény

A kádlúgozásos módszerrel alkalmazható aranyércek jellemzően finomszemcsés aranyeloszlásúak. Amikor az ércben lévő aranyrészecskék nagyon finomak, nehéz őket egyszerű fizikai elválasztási módszerekkel, például gravitációs elválasztással elválasztani. Ilyen esetekben a cianidos kádlúgozási módszer alkalmazható. Például egyes oxid típusú aranyércekben az arany gyakran finom szemcsék formájában van jelen, amelyeket hatékonyan lehet kádlúgozással kezelni.

2.2 Ércminőségi követelmény

Ez a módszer különösen alkalmas alacsony vagy ultra-alacsony minőségű aranyércek kinyerésére. Magas minőségű aranyércek esetében a hatékonyabb és kevésbé időigényes kinyerési módszerek lehetnek előnyösebbek. Azonban az alacsony minőségű ércek esetében, ahol az egységnyi tömegre jutó aranytartalom viszonylag alacsony, a kádlúgozási módszer bizonyos körülmények között továbbra is gazdaságos kinyerést eredményezhet. A kádlúgozási eljárás viszonylag alacsony költsége életképes alternatívává teszi az ilyen ércek feldolgozására.

2.3 Ércáteresztő képességre vonatkozó követelmény

A rossz permeabilitású ércek is alkalmasak kádlúgozásra. Ha az érc jó permeabilitással rendelkezik, a cianidoldat túl gyorsan áramolhat át az ércen, ami a cianid és az arany közötti elégtelen érintkezési időt eredményezi, és ezáltal csökkenti az arany kioldódási sebességét. Ezzel szemben a rossz permeabilitással rendelkező ércek esetében a kádlúgozási módszerrel szabályozható a cianidoldat áramlási sebessége és érintkezési ideje az ércben a jobb kioldási eredmények biztosítása érdekében. Például a finomszemcsés aranyat tartalmazó vas-oxid sapkás típusú ércek és a finomszemcsés aranyat tartalmazó oxidált kvarcércek gyakran viszonylag rossz permeabilitással rendelkeznek, és nagyon alkalmasak kádlúgozásra. A kádlúgozási módszerrel az ilyen ércek esetében 70-90%-os dúsítási kinyerési arány érhető el.

3. Folyamatfolyamat

3.1 Kilúgozókádak előkészítése

A folyamatban használt kioldókádak általában olyan anyagokból készülnek, mint a fa, vas vagy beton. A kád alja lehet sík vagy enyhén lejtős, alakja pedig kör, téglalap vagy négyzet alakú. A kád belsejében egy perforált, saválló lemezekből készült álfenék található. Az álfenékre szűrőszövetet helyeznek, és egy falécekből vagy korrózióálló fémcsíkokból készült rácsot fednek le a szűrőszöveten. Az álfenék az érc szűrésére és megtámasztására szolgál. A kioldási folyamat megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a kádak, különösen a kioldókád és a szegényfolyadék-kád, vízzáróak és alapvetően szárazak legyenek.

3.2 Érc előkezelése - Zúzás és szitálás

A kibányászott aranytartalmú érceket bizonyos szemcseméretre kell zúzni. Először az érceket a zúzófázisba vezetik az egyszerű disszociáció érdekében. A kívánt ércszemcsemérettől függően durva zúzó, közepes zúzó és finom zúzó műveleteket alkalmaznak. A durva zúzáshoz általában állkapocs-zúzót használnak, amely a szemcseméretet körülbelül 50-100 mm-re csökkenti. Ezután kúpos zúzót használnak a közepes és finom zúzó műveletekhez, amely a szemcseméretet 5-25 mm tartományba csökkenti. A zúzás után az érceket egy vibrációs szitával szitálják az egyenletes szemcseméret biztosítása érdekében. A követelményeknek nem megfelelő durva szemcsés érceket visszajuttatják a zúzóba újra zúzás céljából, és a megfelelő méretű ércek kerülnek a következő lépésbe.

3.3 Kioldódási folyamat

  1. Ércek betöltése a kádba : A zúzott és rostált érceket a kioldókádba töltik.

  2. A kioldóoldat elkészítése : A szegényfolyadék-tartályban lúgos cianidoldatot készítenek kioldószerként. A cianidoldat koncentrációját általában egy bizonyos tartományon belül szabályozzák, általában 0.05% - 0.1% között, amelyet az adott érc tulajdonságai alapján kísérletekkel határoznak meg. Ez a koncentráció hatékony aranykitermelést biztosít, miközben minimalizálja a környezeti terhelést.

  3. Kioldási művelet : Az elkészített kioldóoldatot a kioldókádba pumpálják. A kioldási folyamat során a kioldóoldat lassan áthatol az ércrétegen. Az ércben lévő arany oxigén hatására reagál az oldatban lévő cianiddal (általában levegőt vezetnek a kádba). A fő kémiai reakcióegyenlet: \(4Au + 8NaCN+O_2 + 2H_2O = 4Na[Au(CN)_2]+4NaOH\). Ebben a reakcióban az arany oldható arany-cianid komplexeket képez, és feloldódik az oldatban. A kioldási idő viszonylag hosszú, általában több naptól több hétig is eltarthat, olyan tényezőktől függően, mint az érc jellege, az érc szemcsemérete és a kioldóoldat koncentrációja. A kioldási folyamat során rendszeresen ellenőrizni kell a kioldóoldat koncentrációját, az oldat pH-értékét és az oldat aranytartalmát annak biztosítása érdekében, hogy a kioldási reakció optimális körülmények között menjen végbe.

3.4 Aranytartalmú oldat elválasztása (dús - folyékony)

Amikor a kioldódás elér egy bizonyos időpontot, és a folyadék koncentrációja és minősége érzékelés útján eléri a követelményeket, az aranytartalmú oldatot (dús folyadék) a tartály alján keresztül kiürítik. A dús folyadék oldott arany-cianid komplexeket tartalmaz, és további feldolgozásra szorul az arany kinyerése érdekében.

3.5 Aranykinyerés

  1. Cinkpor (lemez) kiszorítási módszer : Az arany kinyerésének egyik gyakori módszere a cinkpor (lemez) kiszorítási módszer. A cink erősebb redukáló tulajdonsággal rendelkezik, mint az arany. Amikor cinkport vagy cinklemezt adunk a dús folyadékhoz, kiszorítási reakció játszódik le. A kémiai reakcióegyenlet: \(2Na[Au(CN)_2]+Zn = 2Au+Na_2[Zn(CN)_4]\). Az aranyat a cink kiszorítja az arany-cianid komplexből, és szilárd részecskék formájában kicsapódik. A kiszorítási reakció után a szilárd-folyadék keveréket szűrjük, hogy aranytartalmú szilárd anyagokat kapjunk, amelyeket aztán tovább dolgoznak fel olvasztásra.

  2. Aktív szén adszorpciós módszer : Egy másik módszer az aktív szén adszorpció. Az aktív szén nagy fajlagos felülettel és erős adszorpciós kapacitással rendelkezik. A gazdag folyadékot egy aktív szénnel töltött oszlopon vezetik át . Az oldatban lévő arany-cianid komplexek az aktív szén felületére adszorbeálódnak. Az adszorpció után az adszorbeált arannyal (töltött szénnel) rendelkező aktív szenet elválasztják az oldattól. Ezután a töltött szenet deszorpciós kezelésnek vetik alá. Általában egy deszorpciós oldatot (például nátrium-hidroxid és nátrium-cianid keverékét ) használnak az arany deszorpciójára az aktív szénből bizonyos hőmérsékleten és nyomáson. A deszorbeált aranytartalmú oldatot ezután elektrolizálják az arany kinyerése érdekében.

3.6 Zagy és folyékony hulladék kezelése

  1. Zagykezelés : Az arany kinyerése után a visszamaradt zagy továbbra is tartalmaz bizonyos mennyiségű cianidot és egyéb szennyeződéseket. A környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében a zagyot kezelni kell. Az egyik gyakori módszer az, hogy reagenseket, például nátrium-metabiszulfitot és réz-szulfátot adnak a zagyhoz a cianid lebontása és eltávolítása érdekében. A kezelés után a zagy megfelelően tárolható vagy tovább feldolgozható.

  2. Hulladékkezelés : A folyamat során keletkező folyékony hulladék cianidot és más káros anyagokat is tartalmaz. A káros anyagok tartalmának csökkentése érdekében, mielőtt kibocsátásra kerülne, olyan eljárásokkal kell kezelni, mint a kémiai kicsapás, az ioncsere és a biológiai kezelés.

4. Következtetés

A cianidos kádas kioldási módszer egyedülálló alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik az aranybányászatban, különösen a finomszemcsés, alacsony minőségű és alacsony áteresztőképességű aranyércek esetében. Szigorú folyamatlépések sorozatán keresztül ez a módszer hatékonyan képes kinyerni az aranyat az ércekből. Meg kell azonban jegyezni, hogy a cianid használata miatt szigorú biztonsági és környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni a munkavállalók biztonsága és a környezetre gyakorolt ​​hatás minimalizálása érdekében. A bányászati ​​technológia folyamatos fejlesztésével a folyamat további fejlesztései és optimalizálása várhatóan javítja az aranykitermelés hatékonyságát és csökkenti a költségeket, miközben biztosítja a környezetbarát jelleget.

Ami még érdekelhet

Online üzenet konzultáció

Megjegyzés hozzáadása:

+8617392705576WhatsApp QR-kódQR kód beolvasása
Hagyjon üzenetet konzultációhoz
Köszönjük üzenetét, hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!
Küldés
Online ügyfélszolgálat